Eljött az a pont...

...hogy vagy feladom, vagy módszert váltok!

Ma picit elszégyeltem magam.....egy ártatlan dolog miatt ugy támadtam rá a férjemre, hogy én magam is megijedtem saját magamtól.

Ekkor leültünk beszélni Ádussal, vagyis sétálni mentünk és úgy beszéltünk:)))

Baj oka???? Szénhidrát és cukor hiány...nagyon érzem. Másik baj, hogy átestem a ló másik oldalára, és nem is bírnék megenni semmi olyat amit nem lehet, képtelen vagyok.

Gyakran szédülök és marha feszült, ingerlékeny vagyok, de akkor sem tudnék olyat enni amit nem szabad, az agyam leblokkolja, TILOS és kész!

Még ha kívánom is, nem ehetem meg, nem tudom megenni.

Persze, ez jó, hisz még van 20 kg rajtam....de én ezt nem igy akarom leadni, hogy idegbeteg leszek, és hogy 2 hó alatt..hanem okosan, odafigyelve.

Ma abból robbant ki a dolog, h Ádus hozott a mekiből salátát délután és nem roston hanem rántott csirkét adtak neki. Kikészültem, én ezt nem ehetem meg!!! meg különben is....és az utolsó kis részig lekapartam róla a panirt, csak utána álltam neki.

Mi bajom lett volna egy kis panírtól??? Semmi, tudom!

Felkerestem egy szakértő Doktor nőt....aki majd megírja (mindent leírtam neki) mit egyek, h maradjon energián, és ne legyek feszült, és mit nem, stb....majd leírom nektek mit írt, bemásolom.

Nekem a Lányom és Ádus a legfontosabbak, egészséges, csinos akarok lenni, nem bolondos nőszemély:)

Ugyhogy most meghallgatok egy véleményt, és meg próbálom megfogadni, hogy mindent jól menjen, és jobban érezzem magam. Tudjam, hogy mit csinálok rosszul, vagy esetleg jól.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zabfelfújt, vagyis Zabkoch Nonó módra.:)

Pizza tészta recept

Kefires-epres kevert sütemény