Elképesztő mennyiségű levelet kaptam.:)
Ahogy időm engedi, meg is válaszolom mindet.:) Sokszor kérdezi Ádus, miért írod a blogot, miért ennyire fontos? Miattatok, akik ennyi kedvességet és szeretetet adtok nekem. Többen írtátok, naponta egy megszokott rituálé, hogy leültök és elolvastok engem, hogy erőt adok és ha nem is diétáztok, akkor is jól esik nevetni, vagy kis pozitív enegriához jutni, ebben a szomorú világban. Többen szerettek mint ahányan nem...és ezért sem lesz meghívós a blog. Mert tudom, hogy még sok emberen kell segítenem. A chat-box egyenlőre biztos nem kerül vissza. Nem vágyom az állandó vitákra. Aki szeretne velem beszélni, tudja, hogy érhet el.:) Állapotos vagyok és nem szeretném, hogy egy percig is elrontsák a kedvemet, olyan emberek, akik semmit sem számítanak. Sajnos Hercegnőm az előbb 1,5 órát sírt...szívem szétszakadt, most Apjával alszanak a helyemen, gyönyörűségeim.:) Ebéd még sehol, csendben maradok, had aludjanak. Ettem egy gyors szendvicset, így ma uzsi-vacsi lesz ebéd helyett. Borzaska lesz, herce...