NonóÉletmód

Világ életemben mumus volt a futás, lihegtem, beszorult a levegő, alig ment pár száz méter, inkább leszívott, mint feltöltött. DE! A csoportban egyre többen kezdtek el futni, versenyeken részt venni és csodaszép eredményeket elérni. Mikor egy holtponthoz jutottam (legalábbis én úgy véltem) a sport terén (kevés volt már az itthoni illetve a megtartott tornák mennyisége, nem éreztem, hogy érdemben fejlődök) más kihívás után néztem. Hamar úgy döntöttem, a futás lesz a kihívás. Mert nekem az tényleg egy óriási cél, egy olyan léc, amit nehezen tudok leverni, amihez kitartás, akarat kell és tenni érte, mint fizikálisan, mint mentálisan. Belevágtam márciusban az "első 5 kilóméterem" edzéstervbe, amihez heti háromszor kellett volna futnom, ami nem mindig sikerült, sőt az első két futás után 2 hétig semmi nem volt, mert beteg lettem...de folytattam. Heti 2-3 szor futottam utána és pénteken teljesítettem az utolsó részt. Megcsináltam, végig csináltam (mert ha valamit elkezdün...

Pedig  úgy imádok írni...de egyszerűen egy szabad percem sincs.:) Nem bánom, szeretek pörögni,  de ez a hét picit sokkkk volt és lesz, még nekem is. A legfontosabb, hogy túl vagyok az írásbeli OKJ vizsgámon, hogy sikerült-e azt nem tudom, de nagyon bízok benne! Nehéz volt, nem szeretném újra megírni!!! Erre tanultam egész héten, és persze már előtte is hetekkel... Ma ezerrel készültem a holnapi és vasárnapi utolsó gyakorlati hétvégémre, mert vinni kell már a bemelegítést, koreót, végig vettem, gondoltam, gyakoroltam, mi nem megy, hogy meg tudjam kérdezni, nehogy a vizsgán derüljön ki, hogy nem tudom. Este még a gyakorlathoz kapcsolódó elméletet veszem át. Holnap egész nap gyakorlat, majd este anatómia tanulás, mert vasárnap pótolom a zh-t. Az az egy nem sikerült sajnos, pedig előtte a teszt 90%-os lett...nem értem. De nem is lényeg, megírom és kész.:) Húzós hétvége lesz, de hétfőn talán már tudok pihenni egy picit.:) Aztán nekiállok a szóbeli tételeknek....