2015. október 1., csütörtök

Ritkán, ritkán...

Annyira sajnálom, hogy csak ritkán tudok írni a blogra....de egyszerűen a család  és a "munka" most minden időmet elviszi, ami azt hiszem természetes. 

Szerencsés vagyok, mert a munkám az, hogy sportolok, így marad időm mozogni, különben nem is tudom, hogyan oldanám meg...Bizony ezért is értem meg a sok anyukát, akiknek gyerek, család és munka mellett bizony baromira nehéz akár napi 20 percet is mozgásra szánniuk.

Amica sulizik, egyenlőre imádja, de én suli után hozom haza, itthon tanulunk, aztán már megyünk is a Hugiért, onnan pedig minden délután van valami edzésprogram, vagy karate vagy tánc.:) Ahogy ők végeznek, megyek a saját edzéseimet megtartani. Délelőtt háztartás vezetés, mellette edzéstervek, rendezvények, maratonok... 

Mindenkinek megvan a maga dolga, nem igaz. Nem is panaszkodás ez, mert imádom az egészet, csak próbálom utolérni magam.:)))

Pár képecske az elmúlt napokról: