Vivicittá és zh...

A zh-ról csak pár mondatot írok! Az anatómiát elrontottam.:( Az volt az első és utána olyan mérges voltam, hogy így majdnem a többit is. De egy jó kis kávé után lenyugodtam valahogy és a többi úgy érzem ment. Meglátjuk...

Viszont utána taliztam a Csajokkal a Margitszigeten a Vivicittán....megbeszéltük, hogy legyalogoljuk a 3,2 km távot. De én a villamoson már tudtam, hogy nekem ma futnom kell.:) Ahogy odaértem regisztráltam is és nagyon vártam, hogy Timivel induljunk.:)

Addig is egy kedves NonóÉletmód-os lánynak, Magdinak adtam "interjút", merthogy a NonóÉltmód csoportról írja a szakdolgozatát.:)) Bizony.:))))

Utána mentünk a rajthoz...izgatott voltam, a cél az volt, 3,2 km-t bírjam megállás nélkül.:)

Útban a rajthoz, Timivel.:)

Indulás előtti utolsó másodpercek.:)

Futás közben. Sajnos elszakadtunk egymástól, óriási tömeg volt...

Beértem!:)) 

3,2 km, megállás nélkül 20:20 perc alatt.:))) Boldogság!!!!:)

Közös fotó Timivel, aki szintén megállás nélkül nyomta le a távot, szuper idő alatt:

És kiegészülve egy kedves csoporttaggal, Diával, aki kő kemény volt, 7 km-t futott.:)

A gyaloglós lányok, ő előttük is le a kalappal.:)

És a kis csapat, Andival és Magdival.:)

Összességében azt mondhatom, azt hiszem szeretek futni.:O 

Amit ma éreztem, az valami frenetikus volt...úgy éreztem szárnyalok, feltöltődtem és vitt a tömeg. Órási élmény volt...legközelebb is ott a helyünk, de már a 7 km-en!:))

És nem utolsó sorban ajánljuk ezt a mai futást és gyaloglást Juditnak, mert szeretjük, vele vagyunk és hiszünk a gyógyulásában! Judit, érted is csináltuk, sőt te voltál, aki példát mutatott nekünk...köszönjük!!!