"Így fogyok Én" Cini írása! :)
Így fogyok én, Cini!
Elindult a NAGY NYÁRI ÁTALAKULÁS! De a fogyózást, életmódváltást nem most kezdtem, hanem 2009. november 3-án. Akkor majdnem 89 voltam. Utáltam magam, utáltam a tükörbe nézni. Egy nap nézegettem a gépemen a frissen feltöltött fényképeket és elsírtam magam. Ez vagyok én? Lehetséges? Ennyire KÖVÉR vagyok? Úristen! Miért nem szólt nekem senki, hogy hogyan nézek ki?
Ráakadtam az én Drága Nonóm naplójára és egy szuszra végigolvastam. És bőgtem, szinte végig. Most is kicsordulnak a könnyeim, ha rágondolok. Annyira magamra ismertem sok írásában, hogy Ezt már én is éreztem! Azt gondoltam magamban, hogy Ez igen! Milyen erős egy NŐ! Mennyi energia és akaraterő van benne! És olyan inspirálóak voltak az írásai, hogy hihetetlen energiát éreztem magamban, hogy azonnal bele kell, hogy vágjak én is! És még aznap este nekiálltam.
Természetesen módszernek én is a kalóriaszámolást választottam. Nézegettem a kalória táblázatokat, szorgosan kijegyzeteltem a fontosabb adatokat. Amennyire tudtam, beiktattam a mozgást is az életembe! Tavaly volt egy medencecsont-repedésem, ami a mai napig megkeseríti az életemet; gerincsérvem van, de nem adom fel. Amit tudok, tornázok. Ha valamelyik gyakorlat nem megy, akkor nem csinálom, de nem hagyom abba. Szépen mentek is a kilóim lefelé.
Közben Karácsonykor a Párom megkérte a kezem. Hihetetlen boldog voltam és persze vagyok a mai napig :D Újabb löket jött, hogy Nekem le kell fogynom. Nem lehetek kövér Menyasszony. Meg kell, hogy mutassam. Szeptemberre a legjobb formámat kell, hogy hozzam!!!
Csak hát nekiálltunk szervezni az esküvőt és tornázni már nem volt időm. Kicsit többet ettem és vissza is csúszott 2 kiló! És akkor megint azt gondoltam ÁLLJ! Mit csinálok én? Hol van a kezdeti elszántságom? Eldöntöttem, ismét belevágok. És akkor megint jött Nonó! Mindig a legjobbkor jön :D
Elindult a Fogyiverseny! Ez kell nekem! És belevágtam! Vége az első hétnek és szinte könnyedén csináltam végig. A kalória számolást választottam most is, mert ez már bevált! 1200kalória és 150 g szénhidrát maximum! Igazából mindig inkább azon kellett agyalni, hogy mit egyek még, mert kevés lesz így a kalória. Nem szeretnék koplalni, mert az nem egészséges! Nem volt semmi nasi, semmi elcsábulás. Tornáztam is! Igaza van Nonónak! Fejben kell helyretenni a dolgokat. Azt hiszem mára érett meg bennem az igazi elhatározás. IGENIS MEG FOGOM CSINÁLNI, MERT KÉPES VAGYOK RÁ! Nagyon sokat segítenek a csajok a fórumon, blogon. Ha írni nincs is időm, de sokszor elég, ha olvasom őket. Lelkesek vagyunk és lelkesítjük egymást! Nagyon sokat segít!
Beszélgettem egy lánnyal és meséltem neki a versenyről meg egyáltalán a fogyásról. Azt mondta ez hülyeség! Akkor lenne igazi verseny, ha ugyanazzal a módszerrel fogynánk, ugyanazt ennénk, tornáznánk, és egy csomóan fel fogják adni! Felvilágosítottam, hogy itt nem a verseny maga a lényeg, hanem a cél. Hogy 3 hónap múlva több mint 50 gyönyörű NŐ fog gratulálni annak, aki a nyertes lesz! De igazából mind nyerünk majd! Fogyunk egy csomó kilót, egészségesebbek leszünk, fittebbek, több lesz az önbizalmunk.
Csillogó szemmel és felemelt fejjel fogunk végigmenni az utcán és boldogan fogjuk fogadni a gratulációkat is, többek között Tőle is, aki most hülyeségnek tartja az egészet! Éppen csak nem nevetett ki. Nem szóltam semmit! Majd meglátjuk ki nevet a végén! De tutira mi, akik elérjük a célunkat! Hajrá csajok! Mutassuk meg!
Elindult a NAGY NYÁRI ÁTALAKULÁS! De a fogyózást, életmódváltást nem most kezdtem, hanem 2009. november 3-án. Akkor majdnem 89 voltam. Utáltam magam, utáltam a tükörbe nézni. Egy nap nézegettem a gépemen a frissen feltöltött fényképeket és elsírtam magam. Ez vagyok én? Lehetséges? Ennyire KÖVÉR vagyok? Úristen! Miért nem szólt nekem senki, hogy hogyan nézek ki?
Ráakadtam az én Drága Nonóm naplójára és egy szuszra végigolvastam. És bőgtem, szinte végig. Most is kicsordulnak a könnyeim, ha rágondolok. Annyira magamra ismertem sok írásában, hogy Ezt már én is éreztem! Azt gondoltam magamban, hogy Ez igen! Milyen erős egy NŐ! Mennyi energia és akaraterő van benne! És olyan inspirálóak voltak az írásai, hogy hihetetlen energiát éreztem magamban, hogy azonnal bele kell, hogy vágjak én is! És még aznap este nekiálltam.
Természetesen módszernek én is a kalóriaszámolást választottam. Nézegettem a kalória táblázatokat, szorgosan kijegyzeteltem a fontosabb adatokat. Amennyire tudtam, beiktattam a mozgást is az életembe! Tavaly volt egy medencecsont-repedésem, ami a mai napig megkeseríti az életemet; gerincsérvem van, de nem adom fel. Amit tudok, tornázok. Ha valamelyik gyakorlat nem megy, akkor nem csinálom, de nem hagyom abba. Szépen mentek is a kilóim lefelé.
Közben Karácsonykor a Párom megkérte a kezem. Hihetetlen boldog voltam és persze vagyok a mai napig :D Újabb löket jött, hogy Nekem le kell fogynom. Nem lehetek kövér Menyasszony. Meg kell, hogy mutassam. Szeptemberre a legjobb formámat kell, hogy hozzam!!!
Csak hát nekiálltunk szervezni az esküvőt és tornázni már nem volt időm. Kicsit többet ettem és vissza is csúszott 2 kiló! És akkor megint azt gondoltam ÁLLJ! Mit csinálok én? Hol van a kezdeti elszántságom? Eldöntöttem, ismét belevágok. És akkor megint jött Nonó! Mindig a legjobbkor jön :D
Elindult a Fogyiverseny! Ez kell nekem! És belevágtam! Vége az első hétnek és szinte könnyedén csináltam végig. A kalória számolást választottam most is, mert ez már bevált! 1200kalória és 150 g szénhidrát maximum! Igazából mindig inkább azon kellett agyalni, hogy mit egyek még, mert kevés lesz így a kalória. Nem szeretnék koplalni, mert az nem egészséges! Nem volt semmi nasi, semmi elcsábulás. Tornáztam is! Igaza van Nonónak! Fejben kell helyretenni a dolgokat. Azt hiszem mára érett meg bennem az igazi elhatározás. IGENIS MEG FOGOM CSINÁLNI, MERT KÉPES VAGYOK RÁ! Nagyon sokat segítenek a csajok a fórumon, blogon. Ha írni nincs is időm, de sokszor elég, ha olvasom őket. Lelkesek vagyunk és lelkesítjük egymást! Nagyon sokat segít!
Beszélgettem egy lánnyal és meséltem neki a versenyről meg egyáltalán a fogyásról. Azt mondta ez hülyeség! Akkor lenne igazi verseny, ha ugyanazzal a módszerrel fogynánk, ugyanazt ennénk, tornáznánk, és egy csomóan fel fogják adni! Felvilágosítottam, hogy itt nem a verseny maga a lényeg, hanem a cél. Hogy 3 hónap múlva több mint 50 gyönyörű NŐ fog gratulálni annak, aki a nyertes lesz! De igazából mind nyerünk majd! Fogyunk egy csomó kilót, egészségesebbek leszünk, fittebbek, több lesz az önbizalmunk.
Csillogó szemmel és felemelt fejjel fogunk végigmenni az utcán és boldogan fogjuk fogadni a gratulációkat is, többek között Tőle is, aki most hülyeségnek tartja az egészet! Éppen csak nem nevetett ki. Nem szóltam semmit! Majd meglátjuk ki nevet a végén! De tutira mi, akik elérjük a célunkat! Hajrá csajok! Mutassuk meg!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése