"Így fogyok Én" Viki írása! :) Utolsó cikkünk!:((
Végre én is kedvet kaptam a történetem leírásához, így most megosztanám Veletek.
Ma reggel arra keltem, hogy cikáznak a fejemben a mondatok, mit is írhatnék a cikkembe, pedig nekem még nem jutott eszembe, hogy írjak, mások történeteit nagyon jó volt olvasni.
De erről a témáról órákat tudnék beszélni, imádom a fogyókúrás, életmódos, wellnesses, Rékás témákat,DVD-ket, magazinokat, én vagyok az, akinek ezeket a lapokat írják..
Ez nem véletlenül van így, körülbelül 5. osztályos koromban kezdődött minden.
Édesapám jobb megélhetésünk reményében Németországban kezdett dolgozni, nagyon hiányzott nekünk, de mikor hazatért, rengeteg mindent hozott, ami itthon még nem volt.
A hűtőnk alsó része, az a kis kihúzhatós rész, ami nem is olyan kicsi, dugig volt csokoládéval, piskótákkal , stb. A gyerekek imádják az édességet, mi sem vetettük meg a Húgommal, miért is tettük volna... Minden nap ettünk csokit, sütit, Édesanyám cukrász, így minden hétvégén sütött valami finomat. Lassan telepedtek rám a kilók, nyolcadikos koromra 80 kg körül mozoghattam. Azt hiszem elmondhatom, hogy hízásra hajlamos vagyok. A kistestvérem alakjának nem ártottak az édes falatok, ő maradt ugyanolyan vékony, mint volt.
Valamit tenni kellett, gyerekként azonban erre ráébredni nehéz, Anyukám nővére, a Nagynéném rengeteget segített nekem. Elhívott magával futni, minden nap kikérdezte, hogy mit ettem, de ma már tudom, gyerekfejjel életmódot változtatni nehéz, ha nincs ott melletted állandóan valaki.
Egyik nyáron rendeztek a helyi Kórházban egy ingyenes fogyókúrás tábort, egy hetes volt, teljeskörű kivizsgáláson mentünk keresztül, más problémám akkor sem volt, csak a falánkságom.
Akkor kb. 2 kilót fogytam.
Aztán jött a gimi, már kezdtem hiúbb lenni, tetszeni akartam én is. Beiratkoztam egy nagyon kövér ismerősömmel egy életmód klubba, de nem vettük elég komolyan sajnos, akkor azt mondták nekünk vigasztalásképpen, hogy azért mi fogytuk a legkevesebbet, mert ilyen fiatalon nehezebben fogy az ember....
Pedig ma már azt is tudom, hogy ez nem így van, elég apró változtatásokat bevezetni és nem marad el a siker.
El is kezdtem elhagyni a kenyeret, próbáltam ellenállni a Nagyim finom ételeinek, Anyukám sütijeinek, hosszabb-rövidebb ideig sikerült is, aztán jött valami ünnep és gyorsan visszaszedtem mindent... Nehéz volt!
Egyetlen jó dolog volt, ahogy magasabb lettem, a súlyom nem változott. Mindig azt mondták, hogy nem vagyok kövér, csak van rajtam egy kis fognivaló, utáltam...
A gimi utolsó éve elég jót tett nekem, tetszett egy fiú, így már komolyabban vettem a diétát és tornát, Réka legelső kazettájára kezdtem tornázni.
A ballagásom után jött az érettségi időszaka, evés helyett is tanultam, augusztusban már 68 kg-mal mentem az egyetemi gólyatáborba.
2005 Szeptembertől elköltöztem otthonról, Budapesten kezdtem el tanulni, a hétvégi kajálások egyre ritkábbá váltak.
Októberben összejöttem a mostani Párommal, szerelem, elkezdtem fogamzásgátlót szedni, testnevelés órák ritkultak, a kilók jöttek felfele...
Mindig megvolt az elhatározás: nyárra lefogyok, ekkorra meg akkorra lefogyok, sosem lett semmi az egészből.
2009 augusztusában olaszországi nyaralásunk után ráálltam a mérlegre: 84 kg voltam a 170 centis magasságomhoz. Egyből diétázni és tornázni kezdtem, még volt 2 hónap a suliig.
Több-kevesebb kihagyással azóta is próbálom kordában tartani a súlyomat, most 76 kg körül mozgok, a célom 60 és 65 közé kerülni.
A módszerem: nagyon nagy akaraterő kell és tényleg el kell határozni magunkat, elszántnak kell lenni.
Noémi módszere nekem is bevált, kalória és szénhidrát számolás.
Este már csak egy joghurtot, vagy valami nagyon könnyűt eszek,
naponta 2 liter folyadékot fogyasztok,
nekem kell a mindennapi mozgás, még ha egyik nap könnyebbet végzek is, kell, mert hamar képes vagyok ellustulni.
Nekem a mozgás erőt ad, boldogsághormonokat termel, sokkal szebbnek látom magam a tükörben és másnap könnyebben tudok felkelni, feszesnek és fittnek érzem magam tőle. Egyszóval kell, nekem ez a drogom :)
Követem Réka ajánlásait, mára már én is fan lettem. Valamiért Ő más, mint a többiek. Többet ad, mint életmód tanácsok.
Nonót azóta olvasom, hogy felregisztrált a hoxára, akkor az esküvőjére szeretett volna lefogyni, akkor nem, de most sikerült Neki!!! és sikerül neki megtartani is, ami a legnehezebb feladat!
Szerintem Mindenkinek sikerülhet, nekem ez a verseny nagy lökést adott, hiszem, hogy sikerül elérnem azt a formát, amire vágyok! Köszönöm Nonó!!!
Itt a tavasz, a jó idő, ki lehet menni mozogni, friss gyümölcsöket, zöldségeket lehet enni.
Hajrá Mindenkinek!
Ma reggel arra keltem, hogy cikáznak a fejemben a mondatok, mit is írhatnék a cikkembe, pedig nekem még nem jutott eszembe, hogy írjak, mások történeteit nagyon jó volt olvasni.
De erről a témáról órákat tudnék beszélni, imádom a fogyókúrás, életmódos, wellnesses, Rékás témákat,DVD-ket, magazinokat, én vagyok az, akinek ezeket a lapokat írják..
Ez nem véletlenül van így, körülbelül 5. osztályos koromban kezdődött minden.
Édesapám jobb megélhetésünk reményében Németországban kezdett dolgozni, nagyon hiányzott nekünk, de mikor hazatért, rengeteg mindent hozott, ami itthon még nem volt.
A hűtőnk alsó része, az a kis kihúzhatós rész, ami nem is olyan kicsi, dugig volt csokoládéval, piskótákkal , stb. A gyerekek imádják az édességet, mi sem vetettük meg a Húgommal, miért is tettük volna... Minden nap ettünk csokit, sütit, Édesanyám cukrász, így minden hétvégén sütött valami finomat. Lassan telepedtek rám a kilók, nyolcadikos koromra 80 kg körül mozoghattam. Azt hiszem elmondhatom, hogy hízásra hajlamos vagyok. A kistestvérem alakjának nem ártottak az édes falatok, ő maradt ugyanolyan vékony, mint volt.
Valamit tenni kellett, gyerekként azonban erre ráébredni nehéz, Anyukám nővére, a Nagynéném rengeteget segített nekem. Elhívott magával futni, minden nap kikérdezte, hogy mit ettem, de ma már tudom, gyerekfejjel életmódot változtatni nehéz, ha nincs ott melletted állandóan valaki.
Egyik nyáron rendeztek a helyi Kórházban egy ingyenes fogyókúrás tábort, egy hetes volt, teljeskörű kivizsgáláson mentünk keresztül, más problémám akkor sem volt, csak a falánkságom.
Akkor kb. 2 kilót fogytam.
Aztán jött a gimi, már kezdtem hiúbb lenni, tetszeni akartam én is. Beiratkoztam egy nagyon kövér ismerősömmel egy életmód klubba, de nem vettük elég komolyan sajnos, akkor azt mondták nekünk vigasztalásképpen, hogy azért mi fogytuk a legkevesebbet, mert ilyen fiatalon nehezebben fogy az ember....
Pedig ma már azt is tudom, hogy ez nem így van, elég apró változtatásokat bevezetni és nem marad el a siker.
El is kezdtem elhagyni a kenyeret, próbáltam ellenállni a Nagyim finom ételeinek, Anyukám sütijeinek, hosszabb-rövidebb ideig sikerült is, aztán jött valami ünnep és gyorsan visszaszedtem mindent... Nehéz volt!
Egyetlen jó dolog volt, ahogy magasabb lettem, a súlyom nem változott. Mindig azt mondták, hogy nem vagyok kövér, csak van rajtam egy kis fognivaló, utáltam...
A gimi utolsó éve elég jót tett nekem, tetszett egy fiú, így már komolyabban vettem a diétát és tornát, Réka legelső kazettájára kezdtem tornázni.
A ballagásom után jött az érettségi időszaka, evés helyett is tanultam, augusztusban már 68 kg-mal mentem az egyetemi gólyatáborba.
2005 Szeptembertől elköltöztem otthonról, Budapesten kezdtem el tanulni, a hétvégi kajálások egyre ritkábbá váltak.
Októberben összejöttem a mostani Párommal, szerelem, elkezdtem fogamzásgátlót szedni, testnevelés órák ritkultak, a kilók jöttek felfele...
Mindig megvolt az elhatározás: nyárra lefogyok, ekkorra meg akkorra lefogyok, sosem lett semmi az egészből.
2009 augusztusában olaszországi nyaralásunk után ráálltam a mérlegre: 84 kg voltam a 170 centis magasságomhoz. Egyből diétázni és tornázni kezdtem, még volt 2 hónap a suliig.
Több-kevesebb kihagyással azóta is próbálom kordában tartani a súlyomat, most 76 kg körül mozgok, a célom 60 és 65 közé kerülni.
A módszerem: nagyon nagy akaraterő kell és tényleg el kell határozni magunkat, elszántnak kell lenni.
Noémi módszere nekem is bevált, kalória és szénhidrát számolás.
Este már csak egy joghurtot, vagy valami nagyon könnyűt eszek,
naponta 2 liter folyadékot fogyasztok,
nekem kell a mindennapi mozgás, még ha egyik nap könnyebbet végzek is, kell, mert hamar képes vagyok ellustulni.
Nekem a mozgás erőt ad, boldogsághormonokat termel, sokkal szebbnek látom magam a tükörben és másnap könnyebben tudok felkelni, feszesnek és fittnek érzem magam tőle. Egyszóval kell, nekem ez a drogom :)
Követem Réka ajánlásait, mára már én is fan lettem. Valamiért Ő más, mint a többiek. Többet ad, mint életmód tanácsok.
Nonót azóta olvasom, hogy felregisztrált a hoxára, akkor az esküvőjére szeretett volna lefogyni, akkor nem, de most sikerült Neki!!! és sikerül neki megtartani is, ami a legnehezebb feladat!
Szerintem Mindenkinek sikerülhet, nekem ez a verseny nagy lökést adott, hiszem, hogy sikerül elérnem azt a formát, amire vágyok! Köszönöm Nonó!!!
Itt a tavasz, a jó idő, ki lehet menni mozogni, friss gyümölcsöket, zöldségeket lehet enni.
Hajrá Mindenkinek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése