"Így fogyok Én" Zuzmi írása! :)

Gondoltam " tollat" ragadok én is, és leírom az én kis történetemet.

29 éves vagyok,75 kiló.Soha,de soha nem volt súlyproblémám!Sőt 50-55 kiló között voltam állandóan,és ehettem bármit soha nem híztam meg.És bizony tudtam enni,pizzát,pörköltet,akár egy tábla csokit egy nap, de nem híztam.Az orvosi papírjaimra mindig ráírták, hogy anorexiás jellem.Esküszöm, de volt olyan munkahely,ahol mikor jelentkeztem, megkérdezték, hogy miért vagyok ilyen sovány,talán anorexiás vagyok???Sokat sportoltam, futottam, röplabdáztam,kézilabdáztam,talán emiatt nem híztam el soha.

Aztán 5 éve megszületett a nagylányom,és vele együtt kaptam +20 kilót!!!

Emlékszem, álltam a szobában, és a sírás kerülgetett,mert akkora hasam maradt,hogy simán elhitték volna rólam, hogy még nem szültem.És itt kezdődött a fogyi mizériám.Hiába diétáztam,soha nem ment le egy kiló sem.Nagyon szégyelltem,mert sokan megjegyzést tettek rám, hogy régen nem ilyen voltam, meg hogy bezzeg ők már pár hónap után lefogytak.Még az anyósom is elővette a fényképeit,hogy ő 3 hónap alatt leadta a 20 kilóját...nagyon megbántott!

Komplikáció lépett fel a szülésnél,így én azóta is gyógyszert szedek, szívritmus zavarom lett.Ez még tetézi is a gondokat,hiszen hiába szeretnék én tornázni, ha nem bírok annyit csinálni,mint mondjuk Ti!

Egyszerűen nem tudtam magam elfogadni,olyannak amilyen lettem.A hasamon maradt minden felesleg.Sokszor sírtam,mert nem tudtam felvenni olyan ruhát,amit szerettem volna,de a Párom mindig mellettem állt és mondta,hogy ő szeret és elfogad így is.

Aztán tavaly május 10.-én megszületett a második kislányunk!Nagyon boldog voltam, de rettegtem is hogy mi lesz.10 kilót szedtem fel vele,mind a tizet sikerült a kórházban hagyni!!!!!!!!!!!!!!!Ez valami földöntúli érzés volt,így továbbra is 75 kiló voltam.

Ekkor már olvastam Nonó blogját,és mindig csodáltam a kitartásáért,az akaratáért azért, hogy meg tudja csinálni amit akar.Amíg ő szépen lefogyott 34 kilót,én egy dekát sem.

Ekkor mondtam azt,hogy elég!Nem lehetek ilyen gyenge!Így hát beneveztem én is a fogyi versenyre.

Napi 1200 kalóriát eszem, és tornázok annyit,amennyit bírok.Remélem sikerül elérni az álmaimat!

Nagyon köszönöm Neked Nonó,hogy vagy nekem,nekünk,mert a naplódat és a blogodat olvasva rájöttem, hogy nincs lehetetlen, csak esetleg nehézkes út! A Te kitartásod és sikered ad nekem erőt minden nap,és remélem a többieknek is, akik itt vannak most velünk.