Pandi, aki eldöntötte és csinálja!:))

"Láttam a csajokról a csodálatos változásokat, az előtte-utána képeket és csak ámulok és bámulok, hogy mindenki mennyire ügyes, kitartó és elszánt. És ezt javarészt Neked is köszönhetik, a biztatásod, a csapat összefogása, segítése miatt:)

Összeszedve minden bátorságom, kerestem egy régi és egy új képet magamról és egymás mellé tettem. Én nem látok nagy változást, de többen állítják, hogy ez butaság... több mint 15 kg márpedig meglátszik. Ahogy azt az otthoni videódban is mondtad, el kell hinnem, hogy ennyit fogytam már, a tükörben esküszöm nem látom (hisz ott mindennap látom magam), de a fényképeken azért én is meglepődöm néha.

Korábban 90 felett sem éreztem magam daginak. A képeken először elszörnyülködtem, majd néhány nap nézegetés után elfogadtam, hogy végül is így nézek ki... Viszont ma visszanézegetve ezeket a képeket... hát elég borzasztóak... Azt el kell mondanom, hogy szerencsére vékony lány voltam fiatalabb koromban, csak a főiskolán eltöltött 2+3 év alatt híztam meg. 68 kg-osan érettségiztem és kb 94 kg-osan diplomáztam. Szépen lassan rakódtak le a kilók, de ennek februártól vége!!! Örülök, hogy én is elindultam egy úton, örülök, hogy már ennyit sikerült leadnom és még folytatódik a harc, a célom még nem értem el. Sose éreztem magam annak a hű de kövér embernek, de visszanézve a múltba, belátom, tényleg dagadt voltam. Így jobb, így fog maradni, hisz nem valamiféle diétát követek, ami behatárol (fogyj 10 kg-ot 2 hét alatt, vagy 90 napos diéta és társai), hisz ezek csak rövidebb időszakok az életemből. Ha lejár a 2 hét vagy a 90 nap, utána mi lesz? Úgyhogy azért döntöttem úgy, hogy nem diétát választok, hanem a szokásaimon próbálok változtatni. És nagyon rövid idő alatt rá kellett jöjjek, hogy egy tartós fogyókúrának nincsenek titkai, nincsenek praktikái. Mindenki eldönt valamit, ami akár lehet annyi féle, ahányan vagyunk és végigcsinálja. Ennyi. Semmi extra, semmi fejtörés.

Említetted, hogy minden fejben dől el. Na ezzel a mondattal kezdtem én neki februárban a fogyásnak. Azt mondtam, hogy na most elég, nem fogok állandóan tespedni, enni, hanem meghúzom a gatyamadzagot, összeszedem magam és nekiállok. Anno mikor jelentkeztem a fogyi versenyedre, megírtam, hogy szedtem az első pár hónapban étrend-kiegészítőt. Nem tagadom, soha nem is tagadtam, igen...nekem ez volt a mankó, a segítő jobb kéz. De ma már semmit nem szedek az égvilágon. Megtanultam a határokat, a határaimat és így is megy a fogyás ugyanakkora lendülettel és ugyanakkora tempóban. Azt is eldöntöttem, hogy mostantól nincs fehér kenyér, cukor és társai. Büszkén állíthatom, hogy fehér kenyeret januárban ettem utoljára, a többit is csak hébe-bóba nagyon ritkán, ha nem tudom végképp másképp megoldani az étkezést. Most már azért eszek, hogy éljek és nem fordítva:)

A másik, amit elkezdtem, az a torna volt. Úgy gondoltam, hogy anélkül esélyem nincs lefogyni. És milyen igazam volt:) Heti 3-4-5 alkalommal tornázom. Kezdtem a duci tréningekkel, haladtam az egyre "nehezebb", átmozgatósabb, izzasztósabb tornák felé. Imádtam a walk at home dvd-ket és az összes Norbist is. Ma a nagy kedvencem a TurboJam, aki ismeri, tudja miről beszélek:) Hihetetlen, de fokozatosan megszerettem a tornát. Sose gondoltam volna, hogy például hiányzik, ha kihagyok napokat, hogy kívánom a mozgást. És ami a legjobb az egészben, hogy otthon, nyugodt környezetben (mellesleg ingyen) tudom mindezt csinálni, úgy hogy nincsenek pillantások, összesúgások a hátam mögött (enyhe üldözési mániám is van:D), utána tudok dobni egy tusit és egyből ágyba pattanni és relaxálni... szerintem ezektől szerettem meg ezt a mozgást:)

Egy szó mint száz :) itt tartok most, 79 kg-nál és tudom, hogy a maradék 4 (aztán lehet még -5) kg-tól is búcsút tudok venni és nekem is sikerül elérni a kitűzött célom, hogy azzá válhassak újra, aki voltam!

"Ha eldöntötted, hogy meg akarod csinálni, akkor tegyél is érte és sikerülni fog!!!" Én ebben hiszek! :)

Köszönök mindennemű támogatás és segítséget!"

MONDHAT NEKEM BÁRKI, BÁRMIT....EZÉRT VAGYOK MOST IS ITT, EZÉRT ÍROK MINDEN NAP, EZÉRT FONTOS NEKEM A BLOG, EZÉRT CSINÁLOM MEGSZÁLLOTTAN! MERT ELMONDHATATLAN BOLDOGSÁG, HOGY MEGVÁLTOZIK EGY ÉLET, A SZEMEM LÁTTÁRA LESZ VALAKI BOLDOGABB ÉS EGÉSZSÉGESEBB.

ÉN TUDOM, MIT MIÉRT CSINÁLOK! NEM FIGYELEM HOGY HÉTVÉGE, VAGY SZABI...MEGOLDOM, MERT MINDENRE VAN IDEJE AZ EMBERNEK, AMIRE SZERETNÉ!

ÉS ÉN SZERETNÉM, HA A SEGÍTSÉGEMMEL, EZZEL A KIS BLOGGAL...JOBBÁ, SZEBBÉ TEHETNÉM/TESZEM NÉHÁNY EMBER ÉLETÉT!:)