Szenzációs volt...Wellness magazin fotózás!
Ez a világ egy nagyon kemény, melós, de nagyon érdekes és jó világ!:)
Nem tudnék modellkedni, nagyon nehéz, de a képek sikerültek, sőt, őszinte leszek, annyira jó volt magam látni rajtuk, soha soha soha nem hittem volna, hogy sikerülhet ez egyszer nekem.:)
Röviden:
Előbb értem oda, nem akartam késni, ittam egy kávét lent a kávézóban, Mikor felértem kezdtek is rögtön velem foglalkozni. A srácot már fotózták, őt hívták be elsőnek.
A stylist kezdett velem. Féltem! Nem szerettem volna, egybe ruhát és szoknyát sem. De mikor megláttam milyen szoknyát kapok...mint kislány koromban a kedvenc szoknyám...mini tüll, picit rakott szoknya, szürkés, vastag fekete gumival, hozzá fehér felső, amin egy fekete kis szalag volt és rá egy barna kis kardigán...mindez annyira nagyon nagyon tetszett nekem, pláza cicás, fiatalos....pedig mikor mondták, hogy szürke, barnában leszek én, aki mindig pinkben járok és türkizben...de végül nagyon bejött.
Ésssss hozzá, fekete, arany sarkú...kb 30 cm magassarkú cipő....annyira tetszett, mikor felvettem a tükörben egy 18 éves nézett rám vissza olyan jó volt.:) De, aki ebben a cipőben állni tud...az hagyján, de menni:)) De megoldottam:) Tény, csodás lábakat csinál.
Sminkem szuper lett, és a hajam is....én következtem.:)
Nagyon sok kép készült, az elején profil képek (nem mondom meg pontosan milyet választottunk a Magazinba) és egy amin az 1-es számú lufit fogtam. A fiú és a másik lány pedig a 0-s lufit, amikor őket fotózták. A végén ezekből a képekből lett egy nagy kép hármunkról és a 100-as szám...100. lapszám és együtt mi hárman 100 kg-t fogytunk.
Annyit elmondok, mikor a 1-est "fogtam", az egyik lábam hátrafelé behajlítottam és oda volt kötve a cipőm sarkára a lufi...na most ez könnyűnek tűnik...de a lufi soha nem állt egyenesen...és pedig majdnem leestem a cipőről, a fotós asszisztense (fiatal srác) fogta a kezem, majd egy állvány jött be a képbe...
Mire mondja a fotós, aki egy igazi porfi volt egyébként...tudok esetleg ugrani is közben. Mondtam persze jöjjön ide, vegye fel a cipőt és mutassa már meg, hogy is kéne....nevetett és nem kellett ugranom!:)))
Hozzáteszem, nem tudtam elengedni magam rendesen, sok képet csináltak...tény azt mondták enyém volt a legnehezebb beállítás is...
A sminkes csaj tündér volt nagyon....és mindenki más is, kedves és aranyos. Nagyon jól éreztem magam. A képeket megkapom, majd fel is teszem, de majd csak az újság megjelenés után...mert addig titok.:)))
Soha nem tehettem meg, hogy minibe járjak, soha nem volt olyan, hogy nem kellet behúzni a hasam ha fotóztak. Soha nem volt olyan, hogy egy profi stylist azt mondta nekem, de jó lapos hasam van, soha nem mondta nekem még azt profi fotós, hogy nagyon fotogén vagyok. Soha nem hittem volna, hogy átélek egy ilyen dolgot. Elmondani és kifejezni is nehéz ezt szavakkal.
Tetszett amit láttam és eldöntöttem veszek magamnak egy ilyen szoknyát.:))) Én minit!!!, de muszáj, mert beleszerettem.
Azt hiszem, ez a fotózás volt a korona (nekem legalábbis) a fogyásom végére...ez olyan igazi ilyen volt, ilyen lett. Csodálatos nap volt...nem vágyom erre a szakmára, de nagyon sokat kaptam a mai naptól. Elhittem, hogy megcsináltam és most már biztosan mondhatom, mindennek amiért megküzdesz, meglesz az eredménye.
Aki teheti, egyszer készíttessen magáról profi képeket...megéri!:)
Most pedig megyek tornázni!:)))
Nem tudnék modellkedni, nagyon nehéz, de a képek sikerültek, sőt, őszinte leszek, annyira jó volt magam látni rajtuk, soha soha soha nem hittem volna, hogy sikerülhet ez egyszer nekem.:)
Röviden:
Előbb értem oda, nem akartam késni, ittam egy kávét lent a kávézóban, Mikor felértem kezdtek is rögtön velem foglalkozni. A srácot már fotózták, őt hívták be elsőnek.
A stylist kezdett velem. Féltem! Nem szerettem volna, egybe ruhát és szoknyát sem. De mikor megláttam milyen szoknyát kapok...mint kislány koromban a kedvenc szoknyám...mini tüll, picit rakott szoknya, szürkés, vastag fekete gumival, hozzá fehér felső, amin egy fekete kis szalag volt és rá egy barna kis kardigán...mindez annyira nagyon nagyon tetszett nekem, pláza cicás, fiatalos....pedig mikor mondták, hogy szürke, barnában leszek én, aki mindig pinkben járok és türkizben...de végül nagyon bejött.
Ésssss hozzá, fekete, arany sarkú...kb 30 cm magassarkú cipő....annyira tetszett, mikor felvettem a tükörben egy 18 éves nézett rám vissza olyan jó volt.:) De, aki ebben a cipőben állni tud...az hagyján, de menni:)) De megoldottam:) Tény, csodás lábakat csinál.
Sminkem szuper lett, és a hajam is....én következtem.:)
Nagyon sok kép készült, az elején profil képek (nem mondom meg pontosan milyet választottunk a Magazinba) és egy amin az 1-es számú lufit fogtam. A fiú és a másik lány pedig a 0-s lufit, amikor őket fotózták. A végén ezekből a képekből lett egy nagy kép hármunkról és a 100-as szám...100. lapszám és együtt mi hárman 100 kg-t fogytunk.
Annyit elmondok, mikor a 1-est "fogtam", az egyik lábam hátrafelé behajlítottam és oda volt kötve a cipőm sarkára a lufi...na most ez könnyűnek tűnik...de a lufi soha nem állt egyenesen...és pedig majdnem leestem a cipőről, a fotós asszisztense (fiatal srác) fogta a kezem, majd egy állvány jött be a képbe...
Mire mondja a fotós, aki egy igazi porfi volt egyébként...tudok esetleg ugrani is közben. Mondtam persze jöjjön ide, vegye fel a cipőt és mutassa már meg, hogy is kéne....nevetett és nem kellett ugranom!:)))
Hozzáteszem, nem tudtam elengedni magam rendesen, sok képet csináltak...tény azt mondták enyém volt a legnehezebb beállítás is...
A sminkes csaj tündér volt nagyon....és mindenki más is, kedves és aranyos. Nagyon jól éreztem magam. A képeket megkapom, majd fel is teszem, de majd csak az újság megjelenés után...mert addig titok.:)))
Soha nem tehettem meg, hogy minibe járjak, soha nem volt olyan, hogy nem kellet behúzni a hasam ha fotóztak. Soha nem volt olyan, hogy egy profi stylist azt mondta nekem, de jó lapos hasam van, soha nem mondta nekem még azt profi fotós, hogy nagyon fotogén vagyok. Soha nem hittem volna, hogy átélek egy ilyen dolgot. Elmondani és kifejezni is nehéz ezt szavakkal.
Tetszett amit láttam és eldöntöttem veszek magamnak egy ilyen szoknyát.:))) Én minit!!!, de muszáj, mert beleszerettem.
Azt hiszem, ez a fotózás volt a korona (nekem legalábbis) a fogyásom végére...ez olyan igazi ilyen volt, ilyen lett. Csodálatos nap volt...nem vágyom erre a szakmára, de nagyon sokat kaptam a mai naptól. Elhittem, hogy megcsináltam és most már biztosan mondhatom, mindennek amiért megküzdesz, meglesz az eredménye.
Aki teheti, egyszer készíttessen magáról profi képeket...megéri!:)
Most pedig megyek tornázni!:)))
Jajjj ez annyira jó :))) Gratulálok a csodás napodhoz!! Örök emlék :)
VálaszTörlésGratulálok! Nagyon ügyes vagy.
VálaszTörlés(Én egyszer szeretnék profi fotós lenni...)
Jaj de szupi lehetett :) egyszer én is elmennék egy ilyenre, asszem tényleg ez ad igazán önbizalmat! biztos vok benne h fantasztikusak lettek a fotók, már alig várom h lássam őket :) Gratulálok drága!
VálaszTörlésügyi vagy :))) jó kis nap lehetett :))
VálaszTörlés