Sziszi: "Amíg valaki nem dönti el mit is szeretne, addig változni sem fog tudni!"

Sziasztok.

Először is: Nagyon szeretném megköszönni mindenkinek a kedvességét és a gratulációkat.

És mivel ma indult egy újabb fogyókúrás verseny... ha a Nonó is megengedi és kiteszi a blogjába, szeretnék írni nektek valamit.

Megmondom őszintén, hogy soha nem voltam büszke arra, hogy milyen voltam régen... és arra sem, hogy sikerült lefogynom.

Amit nem is egyszer tettem meg az életemben, hanem 2x várt rám az a feladat, hogy sok kilót adjak le.

17 éves koromig ducin éltem az életem (17 évesen 90 kg voltam). Aztán 17 éves koromban egy nyár alatt ( ettem mindent azon a nyáron is, fagyiztam, pizzát is ettem - (ezt azért írom, mert olvastam, hogy ti is szeretitek a pizzát:) - viszont reggeltől-estig megállás nélkül mozogtam, így 3 hónap alatt sikerült leadnom 28 kg-ot. Ősz kezdetére már 62 kg voltam.

Ez volt az első fogyásom.

78 kg-al lettem várandós, nem figyeltem és több mint 30 kg-ot híztam terhesség alatt, aminek az eredménye: 112,5 kg lett.

Akkor úgy döntöttem, hogy elég ebből, elég abból, hogy rosszul érzem magam a bőrömben, hogy nem jön rám egy normális ruha sem, hogy hamar fáradok, hogy lusta vagyok... végleg elég ezekből és teljesen másképp fogok élni.

A lustaságom miatt nem tornáztam, úgy döntöttem, hogy az étrendemen változtatok inkább, hogy nem eszem sem zsírosat, sem cukrosat, olyat sem ami túl fűszeres, a kenyeret csökkentem amennyire tudom.

A mérleget tettem a legjobb barátommá. Állandóan rajta álltam és mindig elkeseredtem ha nem volt változás vagy ha éppen többet kezdett mutatni.

Amit én saját tapasztalatból tudok mondani:

Ha valaki eldönti azt magában, hogy ő le akar fogyni... akkor történhet bármi, akár ezer kudarc vagy rossz élmény, csalódás... akkor is sikerülni fog, mert TUDJA, HOGY MIT AKAR.

Az élet megtanított arra, hogy mindig jön kudarc, mindig jön nem jó, de ezek nem hogy nem jó dolgok, hanem éppen ellenkezőleg. Hogy nagyon is szükség van rájuk, mert ezekből a kudarcokból és nem jó dolgokból fogom tudni mindig, hogy még mindig nem jó valami és mi az ami nem jó és min kell változtatom azért, hogy jó legyen végre. És kellenek ahhoz, hogy tudjak küzdeni, végig kitartani, mert nem kudarcot akarok, hanem elérni az álmaim. És nyerni, és végre boldognak lenni... és hogy jöjjön el az a pillanat, amikor már öröm lehet az evés, az étel, nem szenvedés, hogy: jaj, ezt nem ehetem, azt nem ehetem.

Tudtam, hogy az akkori súlyom felét kell leadnom (55-56 kg), tudtam, hogy nem fogyhatok gyorsan a bőröm miatt, tudtam, hogy nem lesz könnyű, de azt is tudtam, hogy ha több évembe kerül is, megéri... mert mindig és minden megéri, amit önmagunkért teszünk, a boldogságunkért, az egészségünkért... és a végére kiderül az is, hogy azzal, hogy saját magunkért teszünk, mindenki másért is teszünk, akit szeretünk. Hiszen ha látják, ha érzik rajtunk azt, hogy mi boldogok vagyunk, jól érezzük magunkat, ők is azok lesznek.

Én torna nélkül fogytam, diétával, 4 év alatt (nekem muszáj volt lassan), de sajnálom, hogy akkor a lustaságom győzött és kihagytam a tornát, és ma már tudom, hogy tornával érdemes. Hogy szükség van a mozgásra.

Ha megengeditek, akkor amit írnék még:

Mozgás közben is változtat az ember az étrendjén. De egy bukkanónak tartom, hogyha valakinél az étel játssza a szerepet a gondolkozásában.

Nem szabad, hogy minden gondolat az étel körül forogjon. És bűntudatot sem szabad érezni amiatt, ha megkíván valaki valamit. Ez természetes, hiszen a szervezet jelez, ha szüksége van valamire. Inkább megettem néha-néha amit kívántam, mert így volt erőm tovább folytatni, nem estem a hűtőnek és nem pakoltam ki.

És a gondolataim az életre fókuszáltam, nem az ételre.

Tudtam, hogy mi az, amiket nem fogok enni, és itt vége volt az ételről gondolkozásnak.

A többi gondolatom arról szólt, hogy mit szeretnék tenni, mitől érzem magam boldognak.

Nagyon sok sikert kívánok mindenkinek, mert sikerül, minden sikerül amit akarunk.

Nem a reklám helye, tudom, de nagyon igaz ez:

A VÁLTOZÁS:

1. először el kell dönteni, hogy mit is akarunk.

2. tenni érte

3. és csak ekkor tudunk változni, változtatni bármin is.

Amíg valaki nem dönti el mit is szeretne, addig változni sem fog tudni. de ahogy eldönti, onnan már sem kudarc és semmi nem tudja eltántorítani, mert tudja mit akar.

1. először fejben kell lefogyni... és ha ez sikerül, a többi már gyerekjáték.

Ha tudod, hogy hány kg akarsz lenni, vedd meg a kisebb ruhát és lásd is magadon, hatalmas erőt és kitartást fog adni. Ezekre gondolj, ne az ételre. Arra, hogy már annyi kg vagy amennyi lenni szeretnél... és ott az a ruha... és fel fogod venni.

Hajrá!:)