Megéri...

simple hearts

Kezdhetném, sokféleképpen a bejegyzésemet.

De okkal kerestem meg ezt a képet és okkal írok most pont arról, amiről...

Mi kell ahhoz, hogy lefogyjunk? Rengeteg minden...Jöhetne a sablon szöveg: elhatározás, kitartás, akarat. Igen ez mind kell...de tudod mi kell igazán? Hogy TE akarj változni és változtatni.

Én, mikor elkészült a fekete rucis kép (ami még slankít is rajtam) tudtam, én nem ez a nő vagyok, én biztos nem fogom így leélni az életemet!!!!

Ha Te elhatározod,hogy le akarsz fogyni és természetesen ehhez, amit tudsz megteszel, le fogsz fogyni. Nem kell szuper diéta, sem költséges, nem kell napi 90-120 perc torna.

Mindenki azt hiszi, hogy a fogyás olyan elérhetetlen, fantasztikus dolog. Nem, egyáltalán nem az. Pontosan olyan dolog, mint minden más az életben, amit el akarsz érni. Ha Orvos akarsz lenni, akkor éveken keresztül tanulsz, mitöbb jól tanulsz, rászánod a szabadidődet, erről olvasol, erről beszélsz, ez köti le a gondolataidat. Ja és mindez kb. 20 éven keresztül, amíg tanulsz, majd természetesen azt követően is...

A diéta annyiban más, hogy ha végig csinálod, legyen akár 1 év, de utána csak megtartanod kell. Csak!!!, persze az sem olyan egyszerű, de az már egy másik bejegyzés.:))

Kössétek fel a gatyát Csajok és gyűrjétek már le azokat a kilókat, amik évek óta zavarnak benneteket. Minden hétfőn elkezdeni valamit, aminek szerdán vége....semmi értelme. Végig kell nyomni, egyszerre. Nincs szünet, nincs: Jajj ettem, ma már mindegy. Nincs majd, holnap ügyesebb leszek. Ma legyél ügyes, ma végj bele, ma folytasd és ma érd el az álmodat!!!

Nézd meg a képet! Egy gyerek után 98 kg-val, szomorúan, pedig 24 éves, fiatal Anyuka és feleség vagyok, de mint egy beteges, 40 éves...most 27 éves, két Lányom van és ha nagyképűen hangzik ha nem, jobban érzem magam, mint 17 évesen, vagy tovább megyek, mint valaha!!!

Tudod miért?

Mert tettem és teszek érte...nap mint nap!!!

Megjegyzések

  1. Sokszor gondolok Rád, mint példaképre, de nekem pont ez a bejegyzés nem is jöhetett volna jobbkor. Épp a napokban gondolkodtam el rajta, hogy milyen furcsa, hogy eddig az életben bármit akartam, mindent elértem. Legyen szó suliról, állásról, szerelemről, amit csak akartam, és elterveztem magamnak, azt előbb-utóbb mindig sikeresen végigvittem, akkor hogy lehet, hogy egyedül a súlyomon nem bírok uralkodni... De ezen most már csak sikerül változtatni. Minden nap jó motiváció látni, hogy egyrészt Neked sikerült lefogyni, másrészt meg két kisgyerek mellett is bomba formában vagy!

    VálaszTörlés
  2. Fülike, a számból vetted ki a szót... ez az egyetlen területe az életemnek, ahol folyamatosan elbukom. De talán akkor most annak jött el az ideje, hogy minden mást alárendeljek ennek, mert hogy a többi sínen van...

    VálaszTörlés
  3. Köszi Nonó!!Ez most nekem is nagyon kellett!!!
    Ahogy Fülike írta, érdekes dolgok ezek! Én is általában a végsőkig küzdök azért, amit eltervezek, vagy elszeretnék érni! Nekem is van 2 gyönyörű gyermekem, tisztességgel felneveltem őket, lassan különálló életet élnek, büszke vagyok rájuk! Van szerető férjem, kapcsolatunk harmonikus! A munkám a hobbim, szeretnek, megbecsülnek, s a szakmámban is úgy érzem elértem amit szerettem volna, vezetői pozícióban dolgozok!!
    Csak egy dologban vergődök!!!ÉS ez pedig a súlyom!!Ott csak a kudarc, az újrakezdés, a feladás....
    Szóval, talpamra kell állni, agyban elraktározni: IGENIS ITT IS ELÉREM? AMIT AKAROK!!!! SZÁMOMRA NINCS LEHETETLEN!!!!!!
    Köszönöm szépen még egyszer Noémi!!! Szép napot!

    VálaszTörlés
  4. Fülike drága...egyrészt köszönöm, másrészt pedig pont te ne lennél képes rá, hisz mindenben sikeres vagy, ez az apróság nem állhat az utadba!!!:)

    Adrim miattad is íródott ez a bejegyzést...mert bizony elhatározni és megcsinálni!!!!!Képes vagy rá és mi is itt vagyunk mögötted.:)))

    Kimazsi....bizony, minden téren, mindent letettél már az asztalra...ez is meglesz, biztos vagyok benne!!!:DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csajok, így olvasva a bejegyzéseiteket a következő jött le: körülöttetek mindent és mindenkit elrendeztek, elintéztek, felneveltek, egyedül saját magatokra nem jut (emiatt is) idő és akarat, mert azt már a többiekre szántátok. Pedig életünk végéig a saját testünk a mi lakásunk, azt csak mi renoválhatjuk és csinosíthatjuk ki, nem igaz? :)
      Röné

      Törlés
  5. Szia Nonó!

    Már jó ideje olvasom a blogod csendes megfigyelőként. :-) Sok erőt és bátorítást kaptam tőle, Tőled. Most nálam is eljött az a bizonyos "kattanás" az agyban és tudom, hogy megvalósítom az álmomat a testemmel kapcsolatban, (ahogy másban is képes vagyok elérni, amit akarok) és a kicsit husiból szupercsini hercegnője leszek a Férjemnek . Úgy érzem, ez részben a Te érdemed is.

    Köszönöm!

    VálaszTörlés
  6. Imádom ahogy írsz... Ki ne kapna ettől lendületet? :)

    VálaszTörlés
  7. Nonó! Fantasztikus, amit elértél, ezt te is tudod. Bennem is érlelődik az elhatározás, hogy veled/veletek együtt tegyek azért, hogy lefogyjak.
    Mutattam ezt a képet a férjemnek és azt kérdezte, hogy anya és lánya???
    Szóval az eredményed még doppingolóbb lett a számomra is, hogy akár én is lehetek még a saját magam "lánya" is :) Boldog szülinapot Aminak!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zabfelfújt, vagyis Zabkoch Nonó módra.:)

Pizza tészta recept

Kefires-epres kevert sütemény