Nagypapám...imádom.:)

Itt volt ma az én drága Nagypapim.:)) Beszélgettünk, játszott a Dédunokákkal...közben észrevettem, hogy figyeli a mozdulataimat, nézeget. Egyszer csak nem bírta tovább:

"Édes Kislányom, olyan sovány vagy, istenem, már nincs is rajtad semmi fogható!!!! Mi szól ehhez a Férjed??":)))))))))))))

Édes Papa, mondtam neki, már nem fogyózok, a válasz persze: "Még szerencse!!!!!" most így jól érzem magam. Hidd el Papa egészséges vagyok és így boldog!

Elgondolkozott, mire mondta: "Végülis Lányom, én is sovány voltam mikor fiatal Legény voltam, úgy futottam, mint a nyúl..... De!!! te már Asszony vagy...lehetnél kicsit asszonyosabb."

Mondtam, hidd el Papa, asszony vagyok én a javából, abban amiben annak kell lennem, de az nem egyenlő azzal, hogy dundi legyek.

Megint végig gondolta...és úgy érzem, ha nem is teljesen, de meggyőztem a 85 éves drága Papámat!:))

Ő már soha nem fogja megszokni, hogy lefogytam. Mindig is a kicsit telt kategória voltam, neki ez a "megszokotthoz" még így lassan 3 év utána is furcsa és sovány. Pedig nem vagyok sovány, de érthető, hogy a számára megszokott alkathoz és súlyhoz képest kisebb lettem.:)

És ha már itt tartunk, megyek is tornázni!:)