Nagypapám...imádom.:)
Itt volt ma az én drága Nagypapim.:)) Beszélgettünk, játszott a Dédunokákkal...közben észrevettem, hogy figyeli a mozdulataimat, nézeget. Egyszer csak nem bírta tovább:
"Édes Kislányom, olyan sovány vagy, istenem, már nincs is rajtad semmi fogható!!!! Mi szól ehhez a Férjed??":)))))))))))))
Édes Papa, mondtam neki, már nem fogyózok, a válasz persze: "Még szerencse!!!!!" most így jól érzem magam. Hidd el Papa egészséges vagyok és így boldog!
Elgondolkozott, mire mondta: "Végülis Lányom, én is sovány voltam mikor fiatal Legény voltam, úgy futottam, mint a nyúl..... De!!! te már Asszony vagy...lehetnél kicsit asszonyosabb."
Mondtam, hidd el Papa, asszony vagyok én a javából, abban amiben annak kell lennem, de az nem egyenlő azzal, hogy dundi legyek.
Megint végig gondolta...és úgy érzem, ha nem is teljesen, de meggyőztem a 85 éves drága Papámat!:))
Ő már soha nem fogja megszokni, hogy lefogytam. Mindig is a kicsit telt kategória voltam, neki ez a "megszokotthoz" még így lassan 3 év utána is furcsa és sovány. Pedig nem vagyok sovány, de érthető, hogy a számára megszokott alkathoz és súlyhoz képest kisebb lettem.:)
És ha már itt tartunk, megyek is tornázni!:)
De édes! :) Ez annyira kedves volt!
VálaszTörlésDe jó, hogy veletek lehet még Nagypapi...Istenem, micsoda érték is az...
VálaszTörlésNagyon aranyos ez az írás, melengeti a szívemet, ahogy olvasom. :)