Kis lelkizés...:)

Tegnap beszélgettük Ádussal. Nekem Ő soha nem csak a Férjem volt, a legjobb barátom, barátnőm, én a világon mindent elmondok neki. Egyszerűen nincsenek titkaim, mert Ő a másik felem, Ő ismer a legjobban a világon. Egy fantasztikus ember, aki mindig ott állt és áll mellettem.

Sokszor írtam már mivel jár lefogyni 38 kg-t. Mit ettem, mit ittam, mire mozogtam...stb.

Arról is írtam már mennyire kell átállni agyban, mennyire kell a KATT, mennyire kell máshogy látni az egész világot egy ideig. Erről beszélgettünk tegnap Ádussal. Bizony ez a leges legnehezebb. Annak is aki fogy és annak is, aki támogatja!

Én úgy érzem, már soha nem tudnék újra nagyon elhízni. Tudjátok miért? Mert ezt én még egyszer nem tudnám végig csinálni. Nem a diétát nem, hanem a lelki hátterét, mert őszintén: az a legnehezebb.

Átállni agyban, elhinni, tudni, akarni, minden nap küzdeni, nem engedni, hogy bárki eltántorítson. Ezért van a blog is, mert én nem vagyok sem dietetikus, sem személyi edző, de a lelki hátterét jobban ismerem, mint bárki...

Én például pontosan tudom, hogy ha Ádus nincs, biztos 50-55 kg-ig meg sem állok. Beteges? Lehet, de mikor valaki, aki 98 kg volt, hónapról hónapra közelít afelé, hogy beleférjen egy olyan ruhába, ami, mindig a vágya volt, majd végül eléri....és ne gondoljatok nagy dologra. Tudjátok az én nagy vágyam mi volt? Hogy egy farmert vegyek fel, kis trikóval és tornacsukával....nevetséges? Igen...de végre nem buggyant ki a hasam a farmerre, végre nem kellett 40 fokban a  trikóra kiskabátot vennem, végre nem kellett magassarkúban szambáznom, hogy hosszabban tűnjenek a combjaim, amennyire lehetett.:) Aki nem élte ezt meg, annak erről fogalma sincs.

Én napi szinten, a mai napig megnézem és figyelem, mit és mennyit eszek és ez már így lesz amíg élek! Nem szégyellem és nem is tagadom!!!! Meg lehet kövezni, őszinte vagyok, ez az igazság. Még mindig nagy energiámat leköti az étkezésem. De, a testem jobban ismerem mint bárki a sajátját. Már pontosan tudom, mire hogy reagálok. Mert mindenki mástól hízik, ugye.

Nem csak a kilókkal kell megküzdeni és megtartani a súlyt, hanem a lélekkel is. Folyamatosan erősítened kell magad, elhitetni magaddal, hogy nincs lehetetlen. Muszáj, csak így lehet. Többek között, ezért sem szabad gyors, hosszútávon haszontalan diétákat folytatni. Semmi értelme, adnod kell időt magadnak a testednek és bizony a lelkednek is a fogyáshoz.

Meg kell ismernünk a testünket és szembe kell néznünk magunkkal! Baromi nehéz!:)

Nekem, ha valakivel összefutok és megjegyzi (általában megjegyzi) hogy megint fogytál vagy de lefogytál, vagy jól nézel ki, de vékony vagy. Sok mindnek érzem magam, de vékonynak nem.:) Egyébként ha egyszer túlsúlyos voltál, a lelkedben egy kis darab mindig az lesz. Bennem ezért (is) az empátia a túlsúlyosok iránt, mert annyira tudom mit éreznek.:( De, azt is tudom, hogy kitartással és marha nagy küzdelemmel el lehet érni azt  a súlyt, amivel más egészséges és boldogan élhetünk!

Szóval lelkileg is kell támasz és tudom ez sokaknak nincs. De!!!! Bár ez csak egy blog, én pedig csak egy két gyerekes Anyuka vagyok, azért remélem tudjátok és érzitek, hogy rám számíthattok, mert ha éjfélig is maradok fent majdnem minden nap, de válaszolok a levelekre és mindenkit végig olvasok és megpróbálom legjobb tudásom szerint leírni a véleményemet és a tanácsaimat.

Hittel, olyan hegyeket tudtok megmozgatni, nem is gondolnátok!!!!!

Ha valaki, mikor a bal oldali képet készítettem, így elküldte volna, hogy, aham most ilyen vagy de 3 év múlva, két gyerek után ilyen leszel...azt mondtam volna, menj a fenébe! Most azt mondom: Minden áldott nap!!!!! minden áldott nap!!!! teszek azért, hogy egészséges legyek és a lehető legtöbbet kihozzam magamból!:) És LEHETETLEN NINCS, MERT A VÁLTOZÁS BENNED VAN!:)

Me

Megjegyzések

  1. Húúú,ez így kerek egész,kiváló kis "jegyzet"!... és nem utolsó sorban hiteles!!!Bár nem voltam soha túlsúlyos,de amit Te véghez vittél,az kőkemény KITARTÁS!Nagy-nagy gratula!
    ... és azt a ruhát megérdemled! :)
    Mindig lesznek irigyeid,hol ezért,hol azért,de ez azt jelenti valamit jól csinálsz!:)))
    Sok-sok NÉ-os évet,és követőket kívánok!
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Hát, nagyon egyetértetek minden szavaddal, én ezért is adtam a naplómnak azt a címet, hogy nem megőrülni a fogyókúrától! Én csak másfél hónapja csinálom, de nagyon ki vagyok bukva. De hidd el, hogy te is adsz erőt, és remélem, ha nekem is sikerül, én is adok majd másoknak erőt!!!
    És szívből gratulálok

    VálaszTörlés
  3. Ez egy nagyon nagyon jó bejegyzés! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zabfelfújt, vagyis Zabkoch Nonó módra.:)

Pizza tészta recept

Kefires-epres kevert sütemény