2012. augusztus 1., szerda

Hogy is volt...2. rész!

Akkor folytatnám, hogy is kezdődött el valami új az életemben, amit tényleg nem hittem volna, hogy elérhetek. De annyira akartam, annyira nagyon...és tettem is érte nap mint nap...

"Férjhez már 80 kg-val mentem. Az esküvő előtt pár hónappal rávettem magam, hogy leadjam ezt a 10 kg-t, de akkor kiderült állapotos vagyok. Innentől kezdve nem számított az a kis túlsúly, hisz annyira boldog voltam, hogy Kisbabánk születik. 

Tehát 80 kg-ról kezdtem a terhességemet. A terhesség alatt jöttem mentem, szuper terhességem volt, nem fájt semmim, sokáig tudtam dolgozni is, imádtam az óriásira nőtt pocakomat. Összesen 16 kg-t híztam, ami szerintem nem tartozna a vészes kategóriába, ha ideális súllyal estem volna teherbe. De mivel nem így volt, így a 172 cm-hez már 96 kg voltam. 

A kórházból 92 kg-val jöttem ki. Amira Kislányom 3555 g volt és vele együtt is csak 4 kg ment le. 3 hónap szoptatás után, amikor is mindent, amit értem ettem, elértem a 99 kg-t. Azt hittem, ha megeszek mindent, több energiám lesz és több tejcim is. Tévedtem. Most már tudom...Nem a mennyiségi, hanem a minőségi táplálkozás a fontos!

Mikor ráálltam a mérlegre csak sírni tudtam, leültem a fürdőszoba kövére és sírtam, zokogtam. 24 éves vagyok. Mindig volt rajtam felesleg, mindig több voltam, mint a velem egykorú társaimon, én, aki sportolt mindig valamit, én aki szeretek szépen öltözködni, csinosnak lenni, akinek fontos, hogy a Férje büszke legyen rá. Egy Anya, akinek nem lesz ereje ennyi túlsúlyt cipelve a Kislánya után futni, akiben a Lánya nem a küzdő, harcos, elszánt egészséges szép Anyukát, hanem a kövér, magát elhanyagoló embert látja. Csak álltam a tükör előtt és nem ismertem rá arra a valakire, akit a tükörben láttam. Elborzasztott. Ez nem én vagyok és nem akarok így kinézni. Nem tudtam más ruhát hordani csak terhes nadrágomat. Semmi más nem jött rám. A kismama felsőimben jártam, mindenki úton útfélen azt kérdezte, jön a következő baba? Ordítani tudtam volna, hogy nem, csak KÖVÉR vagyok!!!

A hasam nem ment le, mint sok más anyukának, akkora maradt, mint ha legalább 6 hónapos terhes lennék. Annyira kilátástalannak tűnt az egész helyzet. Fájt a hátam, a térdem, a bokám, lábam, alig tudtam felállni. Mire felértem a lépcsőn alig kaptam levegőt. 24 évesen azt éreztem egy roncs vagyok. És egy szombat reggel felkeltem és azt mondtam: LEFOGYOK! Jelszavam: Harcolj keményen, küzd az álmaidért, és ne add fel soha! Tudtam, a célomig meg sem állok!

Naplót nyitottam egy internetes portálon. Kaptam hideget-meleget. Sokan mellettem álltak és támogattak. Nekik ezúton is nagyon köszönöm! Sokan bántottak is, hogy én tettem ezt magammal, azzal hogy elhagytam magam, zabáltam. És tudtam nekik is igazuk van, de felvettem a kesztyűt…nem velük, hanem saját magammal. Magam feje után mentem, egyszerűen olyan dolgokat ettem, ami nem hizlal. Sok gyümölcsöt, húst, zöldséget, tejtermékeket, teljes kiőrlésű termékeket. Keményen nyomtam. Le is ment gyorsan 9 kg. De aztán megállt. Nem éreztem jól magam. Gyenge voltam, szédelegtem, éreztem ez így nem lesz jó. Kevés volt a bevitt kalóriám, most már tudom. 

90 kg voltam mikor rátaláltam a kalória-számolásra. Sokan dicsérték a módszert, így belevágtam. Saját módszeremről, átálltam 1200-1300 kcal és 150-160 g ch étrendre és ezt tartva ment le szépen a heti 0,5-1 kg. Volt, hogy több, volt, hogy megállt, de a havi 3-4 kg mindig megvolt. Rengeteg diéta van, de nekem fontos volt, ne kelljen előre terveznem, tehát ne kész diétát csináljak. Mert az első a Kislányom és a Férjem és a velük való foglalkozás, úgy éreztem ez a legrugalmasabb diéta mindközül, még ha számolni, mérni és írni is kell. A kalória-számolás nem könnyű az elején, de 2- 3 hónap és már sok minden megy fejből is. Rengeteg táblázat van az interneten. Én mindent abból néztem. Sokáig mindent lemértem konyhai mérlegen, úgy főztem, hogy mértem és számoltam mi kerül az edénybe. Most már ránézésre tudom a dkg, kcal, ch adatokat. Amíg nem értem be 80 kg alá, egyáltalán nem ettem: krumplit, rizst, édességet, és tésztát. Csak reggel 5-6 dkg teljeskiőrlésű kenyeret vagy esetleg egy sima zsemlét (ekkora mér nem tértem át a teljeskiőrlésű, tönköly termékekre, nem nagyon ismertem őket!). Szóval én ezzel gyorsítottam a folyamatot. Volt nap mikor külön főztem a Férjemnek, a Lányomnak és magamnak. Nem könnyű, de ha az ember akar valamit… 

90 kg-t elhagyva elkezdtem el tornázni. Norbi duci tréninggel kezdtem. Majd meg haltam, de csináltam. Az elején 10 perc után nem kaptam levegőt, fájt mindent porcikám, de nyomtam... 2 hónapig, heti 3-4 szer, aztán mikor már kevés volt, áttértem a Kickboxra, majd 80 kg alatt már Rubint Réka tornáit is csinálni kezdem heti egyszer, mert szerettem volna formálódni is lassan. Azóta pedig minden nap, de heti 5-6 szor biztosan edzek. Otthon, tévén keresztül, Rubint Rékával vagy Péntek Enikővel tornázok, heti egyszer-kétszer futok is. Pár hete pedig, heti kétszer, közösen tornázunk pár Lánnyal, Réka és Enikő egyvelegre. A torna nekem már lételemem, a napjaim fontos része. Ha sportolok akkor tudok kikapcsolódni, attól leszek jókedvű és energikus!:)"

Holnap folytatom...

3 megjegyzés:

  1. Kedves Nono! Eddig is rendszeres olvasód voltam, de most írok is:) Szoktad írni, hogy van futópadotok, tennél fel róla egy képet? És írnál róla pár szót, hogy milyen? Mi is most készülünk venni egyet, és jól jönne egy vélemény:)Előre is köszönöm:) Zsanett, egy lelkes olvasód:)

    VálaszTörlés
  2. BH Fitness F2 futópadom van, de csak kölcsönben...a googleba sok képet és leírást találsz róla, én nagyon szeretem.:)))

    VálaszTörlés
  3. Szia Nono!
    Én csak a napokban találtam Rád :) Szívből gratulálok a fogyáshoz!
    Hasonló cipőben járok mint Te egykoron, két gyerek és sok plusz kg (főleg terhesség, szoptatás alatt).
    Te hogy számoltad a kalóriákat? Volt olyan mérleged ami alkalmas erre, vagy minden egyes ételt amit ettél kinéztél táblázatból és jegyezted?
    Egyszer már próbáltam dietetikus által előírt kcal számolásos módszert, csak a kitartás nem volt meg hozzá. De most megpróbálom újból, az egészség és a fizikai erőnlét miatt is fontos lenne.
    Köszönöm a tapasztalataidat, tényleg erőt ad másoknak abban, hogy érdemes kitartani. :)
    Mariann

    VálaszTörlés