Hogy is volt....utolsó rész, végszó

Könnyű-e? Nem, nem könnyű. Oda kell figyelni, tudatosnak kell lenni. De megéri.

Pankával való terhesség alatt, hiába volt a 15 kg felesleg, szinte csak pocakom volt. A szülés után pár héttel, a pocimon látszódott már csak, hogy nemrég szültem. Volt rajtam felesleg, de nem voltam duci, kicsit mondhatni inkább: kiasszonyosodtam a kritikus helyeken. Maradt pocim, nem tagadom, nem szégyen az, természetes dolog. De tudtam megfelelő étrenddel és kitartó munkával, idővel elérem a célom és szebb hasam, fenekem, alakom lesz, mint a Lányaim születése előtt. 

6 hónappal a szülés után, elértem a számomra ideális 62 kg-t. 

Pancim most 11 hónapos és én 61-62 kg között mozgok! Elégedett vagyok!

Én, szeretnék a Lányaim példaképe lenni. Nem szeretném, hogy egy pillanatra is szomorúnak lássanak, vagy boldogtalannak, esetleg végig kövessék, hogy egész gyerekkorukban, hogy Anya folyton csak diétázik és szenved a kilókkal. Azt szeretném, hogy lássák, lehet finomakat enni, de meg kell tanulni minőségi ételt enni. Fontos a mennyiségre figyelni, fontos mit mivel eszünk és igenis azzá leszünk, amit megeszünk. 

Lássák azt is, hogy a mozgás fontos, a mozgás energiát ad és feltölt. Azóta a Férjem is heti 3-4 szer fut, ragadós a mozgás utáni vágy és a mozgás szeretete!!!:)))

Panka imádja, ha vele tornázok (megszokta a pocakban), végig nevet közben. De azt hiszem, időben léptem és így a Nagylányom is már csak azt az Anyucit ismeri, aki naponta tornázik, imád sétálni, bicajozni, rollerezni, kirándulni, táncolni. 

Egy biztos, a változás bennünk van, ahogy a kitartás, akarás és erő is…csak fejben kell eldöntenünk! Enni jó dolog, bárki, bármit mond. Együnk, élvezzük az ízeket, de ha tehetjük, akkor süssünk, főzzünk egészségesen, használjunk természetes édesítőszereket, tk. gabonákat, liszteket, zsírszegény, esetleg félzsírós tejtermékeket. Válogassuk meg, mi kerül az asztalra, saját magunk és családunk egészsége érdekében. Ne legyünk az étvágyunk és a testünk rabja. Azért együnk, hogy éljünk…ne azért éljünk, hogy együnk!!!!

Mozogjunk, mert fontos, energiát ad, örömöt okoz és fittebbek, 

nem utolsó sorban csinosabbak leszünk tőle. 

 Én sem vagyok szent, és álszent sem, bizony szeretem a finom csokoládét, süteményeket, fagyikat. De módjával fogyasztom őket. A nagyon gelly édességek, forró csoki pl. már nem tudom megenni, meginni. De a finom édességeket igen. Szerintem egy egészséges életmódba kell és bele is tartozik. Egy a lényeg, a tudatosság és a mértékletesség. Ne együnk meg egy tábla csoki, ne együnk meg 10 gombóc fagyit. Higgyétek el 3 kocka csoki és 3 gombóc is elég, az élvezet meglesz, engedsz a testednek, agyadnak, megkapod a boldogság érzetet, jobb kedved lesz és elégendő is annyi is. 

Én tudom, hogy kell egy KATT az agyban, elvetemültnek kell lenni picit, számolni, írni, majd mindig végig gondolni, mit ehetünk, mit nem, miért ezt és miért ne azt...de megéri. Átáll az agyad és egészségesen, boldogan fogod leélni az életedet, nem egy börtönben, a tested és keserű lelked börtönében! 

Adj egy esélyt magadnak, hogy elérd az álmodat. Gondold végig, hidd el és kezdj el hinni végre önmagadban!. Képesek vagyunk mindenre, amit igazán akarunk….és nem a jövőhéten, nem majd hétfőn és nem holnap, hanem most, ebben a pillanatban kell elkezdened változtatni az eddigi életeden. 

Én már most hiszek benned, mert ha én meg tudtam csinálni, akkor Te is képes vagy rá! Nos, akkor, nincs több kifogás, ugye???? Vágj bele!:)