2012. augusztus 17., péntek

Két dolog...

Az egyik, amiről szeretnék írni, az a futás.:)))
Első alkalommal 19 perc alatt 2.78 km volt meg, másodjára 24.38 alatt 3.68 km.:))) Olyan boldog vagyok. Nekem nem az a célom, hogy 10 km-eket fussak, hanem hogy fél óra alatt (annyi idő van rá) amennyit tudok. Szerintem heti 2-3 szor ha összejön, meglesz majd a 4.5-5 km alkalmanként, ami nekem már szuper.:))) Boldog vagyok, mindenkit csak biztatni tudok a futásra.:)) Nehéz elkezdeni, de a legjobb mozgásforma a világon! Persze fontos, hogy ne legyen más túl nagy túlsúlyunk hozzá és a megfelelő cipőre is érdemes odafigyelni!!!

Első alkalommal 2 szer 1 percet belegyalogoltam, másodjára féltávnál 1 perc gyors séta még kellett és bizony visszafelé dombnak felfelé futottam, éreztem, hogy megdolgozok az eredményért.:))

Kérdezték, hogy én futottam-e terhesen? Nem, igazából szülés után is, mindig belevágtam, de a padon futás nekem nem tetszik annyira, így most pár napja szabadban futok. Őszinte leszek, terhesen a futást, tényleg csak annak ajánlanám, aki előtte már évekig futott. Én a rázkódó mozgásoktól azért távol tartottam magunkat!:) Őszinte leszek, onnantól, hogy megtudtam Panka van a pocimban (Aminál nem mozogtam semmit még) én áttértem Réka Kismama tornáira, heti 3-4 szer, jól esett és elég is volt. Nem hiszem, hogy az alatt  a 9 hónap alatt kell világot megváltani és keményen edzeni. MOZOGNI KELL, mert jót tesz, vérnyomás, vizesedés, nem fáj a hátad stb., de módjával és tényleg okosan.:) Ha kell szakember véleményét kikérve!:)

Másik dolog, hogy annyira boldog vagyok Lányok!:) 
Megyünk esküvőre 25-én és vettem magamnak egy pink kis mini ruhát.:) Soha nem volt mini ruhám, mindig szerettem volna, és annyira tetszik.:) Vettem hozzá egy ezüst, magas sarkú cipőt is.:)) Boldog a kis szívem, ezért megéri minden nap mozogni és tenni. Sok minden nem tökéletes még, nem vagyok Barbie baba és bizony az is látszik, hogy születem két csodálatos Kislányt, de elégedett vagyok és tényleg nagyon boldog.:)))
Aki soha nem volt duci, nem tudja, miről beszélek, mit érzek, aki viszont volt, tudja ilyen vágyódni valami után, ami azt hiszed elérhetetlen... pedig nem, csak meg kell érte küzdeni!:)

6 megjegyzés:

  1. Annyi élet, jókedv jön a soraidból! Imádok ide járni! Fényképet meg természetesen kérünk - ha már a mézesmadzag el lett húzva az orrunk előtt! Jó bulizást előre is!

    VálaszTörlés
  2. Én pont a fent említettek miatt (nagy túlsúly, plusz nincs aki a gyerekre vigyázzon) itthon futok, de ha mennek lefelé a kilók, majd kint is belevágok! Kismamaként veszélyeztetett terhes voltam, nyitott méhszájjal, így a torna szóba sem jöhetett, ahogy az utazás, és a nagyobb mértékű mozgás sem. Akkor a babócám volt az első, hogy legyen ideje a pocakban fejlődni, akkor rá kellett vigyáznom. Azt hiszem, nagyon jól csináltam, pontosan az nap született, amikorra a doki jósolta:):) Most már ügyes nagylány, így ideje belevágni a régi súly visszaszerzésébe:) Nonó, nagyon kíváncsi vagyok az esküvős "szerelésedre", remélem, raksz fel képet:)

    VálaszTörlés
  3. Mindenképpen teszek.:))

    Hajrá Zsani.:)

    VálaszTörlés
  4. Én eddig (21. hét) futottam, mert előtte is futottam, és a doki azt mondta, hogy amíg nem fáj, addig nyugodtan. Most kezdem fontolgatni, hogy váltsak kismamatornára, mert futás után kezd húzódni picit a pocakom (eddig semmi gondom nem volt). Nem vészes, de kockáztatni nem szeretnék.

    VálaszTörlés
  5. Pretty, persze, érzi azt egy Anya meddig, mit lehet és tud mozogni.:))) Biztos, ami biztos.:)

    VálaszTörlés