2012. november 12., hétfő

Első gyakorlati órámon túl...

...vagyok.:) Mit is mondjak, nagyon kemény volt!!!

Hazudnék, ha mást írnék, bizony 7 órán keresztül mozogni, közben ott lenni NAGYON fejben, mert a helyes testtartástól, a zenén keresztül, az oktatón át, mindenre figyelni kell. A lépések nevei (angolul), megfelelő kivitelezése, közben agyban és testben sem fáradni...ahogy a tanárunk mondta: ez MŰVÉSZET! Tényleg az...

Reggel 9-től, délután 4-ig voltunk. Délelőtt volt 5 perc szünet és délután is. Délben 30 perc...ezen kívül végig nyomtuk. Nagyon, nagyon sokat tanultam, nagyon figyeltem, nagyon akartam...

De, bizony rengeteget kell még tanulnom. Vannak nálam sokkal jobbak, reálisan nézem a dolgokat, miért ne tenném? Nem szégyen ez, a szégyen az lenne, ha ezért esetleg feladnám! Vannak fiatalabbak, akik tényleg látszik, hogy a sport az életük, ezzel foglalkoznak a nap minden percében, simán lemozognak, sokkal szebb a tartásuk, sokkal gyorsabban meg tudják csinálni, amit a tanár kér. Míg nekik elég egyszer megmutatni, nekem 2-3 szor le kell gyakorolnom valamit.

És bizony 4x8, 32, nagy 1, nekünk ez a nagy 1 az, amit mindig meg kell hallanunk a zenében, erre építjük a koreót stb. Nekem ez sem ment egyből, pedig hallom és tudom. Egyszerűen annyira jól akarom csinálni, annyira görcsösen, hogy számoltam, a kezemmel, doboltam a lábammal és elcsúsztam mindig. Utána rájöttem, miért nem engedem el magam és figyelem a ZENÉT, csak a zenét...és ment. Utána már ment. De mondanom sem sem kell, hogy be vagyok ... hogy nem fog menni mikor élesben a vizsgán kell majd tudnom, hallanom!

Knee lift, ez térd húzást jelent...ebből 36 perc alatt mennyit lehet csinálni szerintetek...na ezt nem tudom, de mi addig csináltuk és az összes (majdnem) létező karmunkát felépítettük rá! Na igen, itt voltak holtpontok, de megvolt ez is.:))

Hazafelé a kocsiban, a fél óra alatt, az összes rádióban játszott zene ütését leszámoltak és minden nagy 1-et tapsoltam....igen, közben én vezettem.:( De muszáj volt...még este komolyan le tudtam volna futni 10 km-t...de a fejemben már olyan kuszaságok voltak, hogy egyenesen nem tudtam menni.

Ami fura, hogy nincs izomlázam, érzem a karom és a derekam, de azt hittem nem tudok majd felállni!

Összeségében elmondhatom, tényleg sokat tanultam, de még NAGYON SOKAT KELL TANULNOM, mert én nem szeretnék egy edző lenni, én EGY JÓ EDZŐ SZERETNÉK LENNI és leszek is, mert minden egyes nap tenni fogok érte!

Ja, és végig fájt a torkom és a fülem, hát persze, ma már szedek rá gyógyszer, mikorra leszek beteg, hát persze hogy az első gyakorlati órára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése