2014. április 26., szombat

Búcsúzunk...

Megint...felfoghatatlan, hogy megint búcsúzunk egy fiatal nőtől, anyától...nem értem.

Alig telt el egy év, amikor Juditot elengedtünk. Egy csodálatos három gyerekes anyukát, aki csodálatos nő és anya volt, mindenkinek mindent azonnal megtett és nem várt érte soha semmit. Könyörtelen betegség támadta meg, amit végig követtem és a szívem beleszakadt.:( Büszkék voltunk rá mindig és leszünk is. Azóta futok rendszeresen, mert amiben hitt, azt szeretném tovább vinni. Minden futásomnál ott van velem...


És az élet ment tovább...

A csoportban egyre több és több kismama lett, boldogság volt ez nekünk, hiszen az egészséges életmód és sport is hozzájárulhatott ehhez és ez mindannyiunk öröme.

Sok új és sok régi tagunk is van. Adri nagyon régóta tagunk, többünk barátja... sokat beszélgettünk, két külön világ voltunk, mégis sok mindenben egyetértettünk. A lényeges dolgokban mindig. Neki köszönhetjük az első NÉ pólókat is! Az ő ötlete volt...

Végig követtük, hogy férjhez ment, állapotos lett...végig írt, mikor várta Hannát.
És megszületett idén januárban, a Kiscsoda, élete értelme, Hanna baba.:)

Amikor állapotos volt kétszer futottunk össze, gyönyörű kismama volt. 
És végre pár hete a Vivicitta futóversenyen találkozhattam Hannával is...Apát kísérték ki a futóversenyre.  Sok időm volt a versenyig, sokat beszélgettünk, szeretett volna fogyni picit, elkezdeni mozogni, futni, annyi terve volt, beszélgettünk a Piciről, etetésről, altatásról, anyukás dolgokról. Csinos volt nagyon és végig mosolygott, úgy, ahogy mindig, ahogy én is mindig emlékezni fogok rá...

Nekem a csoport a harmadik gyerekem, ilyenkor azt érzem, kicsit mindig megszakad a szívem. Napokig csak jönnek a képek, az emlékek, és próbálom felfogni, hogy lehet az élet ilyen kegyetlen?

3 hónapos Kislányt kellett itt hagynia. Nem tudjuk mi történt pontosan! A család egyenlőre nem osztotta meg velünk, tiszteletben tartjuk.

Nézem a lenti képet, és emlékszem milyen boldogság volt, mikor készült...verseny után, sok sok kilótól megszabadulva, sokan, jókedvűen...KETTEN nincsenek már velünk!:(


Emléketeket szívünkben örökké megőrizzük!!!!

Azóta megtudtuk: 
Most már teljesen biztos, amit sejteni lehetett, igazságügyi orvosszakértő is megerősítette: tüdőembólia. Gyakorlatilag minden előzmény nélkül, nem tudni miből adódott. Soha nem lesz valódi, felfogható magyarázat. A temetés, május 16-án 10:30-kor lesz a kispesti temetőben. Krisztián üzente, hogy "senki számára nem kényszer, emlékezni nagyon sokféleképp lehet. Ha valaki mégis eljönne, kérem, ha lehet csak fehér virágot hozzon."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése