Mindennek oka van...

Valakinél azt olvastam a minap, hogy ő büszke rá, amiért nem 30-40 kg-t kellett lefogynia, csak 5 kg-t, bőven elég súlyfelesleg volt az is neki. Rosszul érezte magát tőle és szerinte nem is kellene eljutni valakinek odáig, hogy ennyi túlsúlyt cipeljen magán.

 Valahol igaza van...
de az életben nem minden történik úgy, ahogy szeretnénk. Vannak adottságok, van genetika (és persze ezer más dolog is). Ez a valaki, gondolom nem volt duci kamasz, olyan tini, akin van mit fogni. Persze, van mikor elvesztjük a kontrollt és csak eszünk, nem edzünk, de van, hogy szülünk és utána a szoptatás alatt mindent megteszünk, hogy legyen tejünk és tovább eszünk. Most már tudom én is, hol követtem el hibákat, utólag könnyű okosnak lenni! De, máshogy csinálnám-e? Nem...azzal, hogy ennyit fogytam, nem csak kívül alakultam át. Megtanultam tisztelni a testem és megismerni önmagam. 
Voltam 99 kg és 59 is...volt, mikor nagyon kihasználtam a testem és nem adtam neki, majd észbe kaptam és engedtem, hogy beállítsa magát úgy, hogy teljes legyek. Ideális súly ilyen szempontból nem létezik. Tükör, ruhák, Párod visszajelzése, és hogy jól érezd magad a bőrödben. Nem nagyképűnek kell lennie, és azt mondani: tökéletes vagyok, csak elfogadni, amit elkel és tenni azért, hogy minden egyes nappal jobbak legyünk!:)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zabfelfújt, vagyis Zabkoch Nonó módra.:)

Pizza tészta recept

Kefires-epres kevert sütemény