2015. május 20., szerda

Lassan 6 éve...

És minden percére emlékszem, hogy mennyire szomorú voltam, elkeseredett.:( Mennyire szerettem volna, hogy azt a nőt lássam a tükörbe, aki lenni szeretnék. Az ember soha nem elégedett, de én most azt mondhatom nektek, nagyjából mostanra megérett a dolog és én boldog vagyok így, ahogy vagyok. 

Sokat tettem érte és teszek is nap, mint nap. Elfogadtam a határaimat, a képességeimet, amit adott a természet és azt is, amit nem. És bizony vannak dolgok, amin tudunk változtatni és vannak, amiken nem. Én azt mondom, ha lehetőségünk van, akkor, amin tudunk, azon változtassunk, mert azáltal magabiztosabbak és teljesebbek leszünk!

Magunkból kell a legtöbbet kihoznunk, nem másokra hasonlítani, ezt kell megértenünk, elültetnünk magunkban. Ha ezt elfogadjuk és megteszünk mindent, ami tőlünk csak telik, akkor igenis megtaláljuk a boldogságunkat, a lelki békénket és elfogadjuk magunkat. Szeretni kell magunkat, egészséges kereteken belül, de nem szabad mindig sanyargatni a testünket és a lelkünket. 

Nekem évekbe telt, mire ezt felépítettem...és azon leszek, hogy továbbfejlesszem önmagam és segítsek mindenkinek, aki bizalmat szavaz nekem.:)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése